Elkészült a jelentés: óriási sokkal néz szembe Ukrajna

Alig több mint egy hónapja, május végén vette – még ha döcögve is – az újabb, nyolcadik akadályt is Ukrajna, azaz akkor sikerült átmenniük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) soros auditján, amely alapján az intézet arról döntött, folyósítják-e Kijevnek az újabb részletet a négy évre szánt, összesen 15,5 milliárd dolláros keretből.

Mint arról a Mandiner is beszámolt: az IMF képviselői több napig vizsgálódtak az ukrán fővárosban, végül, ha nem is olyan könnyen, mint azt az ukrán kormány szerette volna, de rábólintottak az ötszáz millió dolláros részletre. Ezt akkor Denisz Smihal miniszterelnök nagy örvendezés közepette kürtölte világgá, kijelentve:

Bőven akadnak lyukak

Igaz, már akkor is arról érkeztek cikkek, hogy nagyon is rezgett az a bizonyos léc, hiszen három kulcskérdésből mindössze egyben tudott előrelépni Ukrajna, például a Gazdasági Biztonsági Hivatalnak sem sikerült új vezetőt találni, ahogyan a tőzsdei felügyelet stratégiáját sem tudták keresztülvinni.

A pénzre azonban annyira szüksége van Ukrajnának, hogy az IMF végül ennyivel is beérte. Igaz, az ügymenetről készült részletes jelentésben már jóval sötétebb képet festenek a helyzetről. A Kyiv Post által a napokban szemlézett jelentés ugyanis arról szól, hogy az elhúzódó véres háború olyan sokkot okoz, amelyet az IMF kiterjesztett finanszírozási eszköz (EFF) nevű programja sem lesz képes csillapítani.  

Márpedig lyukakból akad bőven, olyannyira, hogy a jelentés szerint Ukrajnának már idén költségvetési módosítást kell végrehajtania és pótköltségvetést kell készítenie, hogy elkerüljék a bajt. Az ukrán pénzügyminiszter nemrég készített egy tervet, amely szerint további 400 milliárd hrivnyát, azaz 9,5 milliárd dollárt folyósítanak majd a hadseregnek. Ezt a pénzt ugyanakkor más területekről kell elvonni, ami megüti a költségvetést. Ha nem tudja megoldani a pótlást Kijev, akkor megroppanhat a büdzsé. Persze mindig akadnak országok, amelyek szívesen áldoznak milliárdokat a feneketlen ukrán költségvetési lyukak betömésére. 

A cikk szerint az IMF jelentése rámutat, hogy habár a gazdaság nagyjából ellenálló maradt, a háború súlyosan rátelepszik a fellendülésre, békére egyelőre nincs remény, a gazdasági helyreállítás pedig szintén óriási kihívás lenne a program végére, főleg, ha újabb sokkok érik az országot, mint amilyen egy még inkább elhúzódó, még durvább háború lenne.

A háborún túl is akadnak gondok

Ezen túl is számos probléma van az ukrán gazdasággal a jelentés szerint. Rendkívül gyenge a megítélés szerint a nemzeti tőzsdei felügyelet, amely – mint említettük – saját felvázolt stratégiáját sem volt képes végigvinni, tavaly pedig a tapasztalt szakemberek mintegy harmada felmondott.

Ezt nem sikerült összehozni, mint ahogyan a korrupció-ellenes területen is rendre kudarcot vallottak a kijevi próbálkozások – már amennyiben ténylegesen voltak ilyenek. Persze mindez a jelentés szerint érthető a háború miatt, de rámutatnak, hogy a védekezés egyre nehezebb lesz Ukrajnának, még annak ellenére is, hogy egyre több a bevétele is a költségvetésnek.

A 2023-ban indított programból tehát már túl van a felén Ukrajna, az IMF pedig annak megkötésekor abban bízott, hogy a háború ekkorra már véget érhet. Jelenleg már sokkal borúsabban látják a helyzetet.

– húzták alá. Hozzátették: hiába vannak törekvések a béketárgyalásokra, egyelőre tényleges megállapodásra nincs esély. Így fennáll a veszélye annak, hogy még akkor sem zárulnak le a teljesen harcok, illetve tud helyreállni Ukrajna gazdasága, ha kifut a program 2027-ben.

Gyengülő adatok, erősödő ellenzék

Szintén nem ad túl sok bizalomra okot az sem, hogy az ukrán energiaszektor konstans támadás alatt áll, a mezőgazdaság pedig jóval gyengébb eredményre lesz képes a vártnál. Az infláció májusban ismét csúcsra ért, 15,9 százalékra ugrott, miközben a a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzést folyamatosan lejjebb vágják az elemzők. Az IMF még kitart az idei 2-3 százalék közötti előrejelzése mellett.

Ezek közül a Kárpátinfo.net is szemlézett néhányat: felmerült végső megoldásként az adók és köztük az áfa emelése, mint ahogyan az egyszerűsített adórendszer felülvizsgálata is. Tervben van egy progresszívebb személyi jövedelemadó-kulcsra való áttérés is, amely jelenleg 18 százalék. A háború befejezése után pedig jöhetnek a közüzemi szolgáltatások tarifaemelései is.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP